Bodhicsitta

Nyugaton, a mi nyugati kultúráinkban az együttérzést inkább szánalomként, részvétként értelmezik, vagy leszűkítik emberek egy csoportjára és egy adott időszakra. De esetünkben a felébredő tudat annak a módja, hogy MINDEN érző lénnyel kapcsolatba lépjünk, és amikor minden érző lényt mondunk, akkor az valóban minden lényt magában foglal, mint például az állatokat vagy az általunk nem látható lényeket is. Összekapcsolja az összes érző lényt azáltal, hogy azok egyformán kedvesek számára. Az együttérzés nem csak bizonyos emberekre korlátozódik, nem tekintünk másokat kevésbé értékesnek. A felébredő tudat teljesen egyforma módon törődik minden érző lény jólétével és boldogságával. Nem tekint egyes lényeket barátjának és másokat ellenségének, nem táplál féltékenykedést egyes lények iránt és kedvezményezést mások iránt.
Rendszerint két fő fajtájáról beszélünk a bodhicsittának: a köznapi értelemben vett bodhicsittáról és a végső bodhicsittáról. A köznapi értelemben vett bodhicsitta az a felébredő tudat, ami ébred rá az Ürességre, a végső bodhicsitta pedig már ráébredt arra.

Forrás: Arany Hegy alapítvány