Székely viccek IV.

A székely sapka nélkül áll a nagy hidegben az utcán. Arra jön a komája:
– Hallja, kend, mit áll itt hajadonfott ebben a hidegben?
– A házban ráncba szedtem az asszonyt, most meg kéne egy bátor ember, aki ki merné hozni a sapkámat.

Megharagszik a székely cipész a segédjére, hozzávágja a kaptafát. Elhajol a gyerek, s pont belép a székely felesége. Képen találja a kaptafa. Mire a székely:
– Így is jó.

Az öreg székely kimegy a fiával fát vágni.
Egyszercsak megszólal a fia:
– Na, isten áldja édesapám.
Mire a székely:
– Hová mégy, fiam?
– Én ugyan sehová, magafelé dűl a fa.

Két székely beszélget:
– Hé szomszéd, mér van annak a disznónak három lába???
– Mit gondol kend, majd levágom az egészet egy bableves miatt!

Karácsony előtt két székely:
– Komám, kell egy fél disznó?
– Nem.
– Hát miért nem?
– Mert eldől az ólban!

A székely farag egy nyárfát az udvaron.
– Mi lesz abból édesapám? – kérdi a fia.
– Kocsirúd. – feleli az öreg.
Egy óra múlva megint arra megy a gyerek.
– Mi lesz abból édesapám?
– Fejszenyél.
Megint egy óra múlva:
– Mi lesz abból édesapám?
– Fogpiszkáló, ha el nem baszom.

Az öreg székely bácsi bemegy a nyelviskolába mondván, hogy szeretne héberül megtanulni. A tanár értetlenkedve kérdi:
– Miért akar maga ebben a korban héberül tanulni?
– Mert ha meghalok, és a mennyországba kerülök, szeretnék beszélgetni az Istennel.
– És mi van, ha a pokolba kerül?
– Hát, románul már tudok…

Egy kölyök sétáltatja pitbullját. Arra jár a székely bácsi. Egy darabig tanácstalanul nézi, majd megkérdi:
– Te gyermek, e miféle ez?
– Pitbull, bácsi.
– Gondoltam es, hogy nem kutya.