Öt híres temető, amiket turisták is látogatnak

Felejtsük el a gótikus romantikát: van néhány temető a világon, amelyeket egyszerű turistaként is érdemes felkeresni. Az alábbi öt mindenképpen közéjük tartozik.

Valahol talán bizarr, valahol azonban nagyon is érthető, hogy bizonyos temetőkbe az ott nyugvók hozzátartozóin kívül a turisták is rendszeresen és tömegesen járnak. Az alábbi öt híres sírkert kivétel nélkül ilyen hely: némelyiket egyedülálló hangulata, némelyiket a benne eltemetett hírességek miatt keresik fel a külföldi látogatók – és ha valaki épp a környékükön jár, jól teszi, ha követi a példát, mert az érdeklődés egyáltalán nem alaptalan.

Cemitério dos Prazeres, Lisszabon

Már a neve is rendhagyó ennek az 1833-ban létesült sírkertnek: a Gyönyörök Temetője. A turisták közül sokan csak véletlenül találnak rá, miután elmennek a népszerű 28-as villamossal a végállomásig, de a különleges síremlékek mindenkit bevonzanak, ugyanis az utakat kis, házikószerű kripták szegélyezik, amelyek közül soknak ajtaja és ablaka is van, amiken keresztül látni a bent elhelyezett koporsókat. Emellett a panoráma is kitűnő, ugyanis a temető dombra épült, és így az Alcântara-völgy, a Tejo folyó és a Ponte 25 de Abril is látható a sírok közül.

Židovský hřbitov, Prága

Egészen különleges látványt nyújt a Gólem megalkotójaként emlegetett Löw rabbi sírját rejtő prágai Régi zsidó temető is, amelyben a 15. századtól 1787-ig helyezték nyugalomra az elhunytakat. Jellegzetes zsúfoltságát annak köszönheti, hogy egy idő után áthordták ide az eredetileg más temetőkben elhelyezett emberi maradványokat is, és a több rétegben újrahantolt halottak fölé odahelyezték az eredeti sírköveiket is. Az ezekbe faragott ábrák egyébként az elhunytak nemzetiségét, nevét és foglalkozását jelzik.

Cimetière du Père-Lachaise, Párizs

Talán az egész világ leghíresebb temetője, de hogy a leglátogatottabb, az egészen biztos, és ez nem is csoda, hiszen a 48 hektáros területen temérdek híresség nyugszik Apollinaire-től és Chopintől Jim Morrisonon és Édith Piafon át Marcel Proustig, Oscar Wilde-ig és Moliére-ig. Kis túlzással – és az otrombaságot kínosan mellőzni igyekezve – akár azt is mondhatjuk, hogy már-már inkább turistalátványosság, mintsem tipikus sírkert, de attól még, hogy több százezren fordulnak meg benne évente a kíváncsiak, eredeti funkcióját és ennek megfelelő hangulatát most is rendületlenül őrzi.

Highgate Cemetery, London

London legismertebb temetőjét 1839-ben hozták létre, amikor a város belső területein fekvő kis sírkertekbe már képtelenség volt temetkezni. Mivel a viktoriánus korban épült, a gótika újra felfedezésének jegyében alakították ki, de hangulata nemcsak ettől egyedülálló, hanem attól is, hogy mindenféle emberi beavatkozás nélkül gazdag növényvilág burjánzott el benne, sőt állatok is lakják. Az itt nyugvók leghíresebbike Karl Marx, de Herbert Spencer, valamint a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzője, Douglas Adams sírja is a Highgate-ben áll.

Arlington National Cemetery, Arlington

Az USA egyik leghíresebb temetőjében 300 000 hősi halott nyugszik – a legrégebbi sírokat még az amerikai polgárháború katonáinak ásták, de az iraki és afganisztáni háborúkban elhunytakat is ide temették. Az egyforma sírkövek végeláthatatlan sora önmagában is egyedülálló látvány, de a temetőnek számos jellegzetes pontja van az ismeretlen katona sírjától az amfiteátrumon át John F. Kennedy nyughelyéig. A két és fél négyzetkilométeres területen a látogatókat buszok szállítják.

Forrás: borsa.hu

Published in: on 2011/10/30 at 21:30  Hoszzászólás  
Tags:

Mihály László: Mindig temetek

Emlékszem: gyenge, kisgyermek kezemmel
Sárgás fövenyben sírt hányszor kapartam -
Ma sem mívelek mást, temetek én csak:
Birkózni nincs elég erő a karban.

Akkor sem kellett már a durva játék:
A markosabb gúnyolva földre verjen.
S mit értem el: nincs védőm, jóbarátom,
Sompolygó koldusok között a helyem.

Talán már jól esik a gyász, a sírás,
A dac s szenvedni vágyom egyre jobban.
S temetek csak: szívem, lelkem elosztom
Sok-sok panaszló, bánatos dalomban.

S elgördül az idők sötét fogatján
Száz énekem: picinyke kis koporsó.
S így tart ez mindig, és megnyugszom akkor
Amikor majd elindul az utolsó.

 

Mihály László

Székelyudvarhely, 1902. december 29. – Budapest, 1977. július 5.

Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 14. szám

Published in: on 2011/10/30 at 18:59  Hoszzászólás  
Tags: ,

Negyven év a Metropolitan Operában

Negyven év a Metropolitan Operában
ISBN-13 978-963-3469-84-2
160 oldal, B/5
Ára 3400 Ft
Webshop ár 2380 Ft

Krénusz József, Somogyország szülötte négy évtizedig volt a New York-i Metropolitan Opera nézőtéri figyelője, s tizenötezer előadáson végezte felelősségteljes munkáját. A Met népszerű egyénisége volt, híres énekesek kérték ki tanácsát, nyugdíjba vonulásakor a város polgármestere méltatta munkáját. Krénusz elő lexikon, a kézirat e forrásértékű visszaemlékezésekből merít.

Egy keresztmetszetet állítottam össze a felajánlott könyvből. Igyekeztem, hogy minden műfaj: énekes, igazgató, kritikus, magyar vonatkozások és a bulvár is képviselve legyen.

Forrás: Holnap Kiadó
Published in: on 2011/10/30 at 17:55  Hoszzászólás  
Tags: , ,
Follow

Get every new post delivered to your Inbox.