417 évvel ezelőtt, ezen a napon Velencében meghalt Tintoretto itáliai festő.
Jacopo Tintoretto (Jacopo Robusti)
(1518 Velence – 1594 Velence)
Olasz festő, a manierista festészet legnagyobb mestere. A reneszánsz kompozíciós 
törvényeinek alkalmazása még kötik az előző korhoz, de a merész rövidülések, a szenvedély, a döbbenetes fény-árnyék hatások már a manierizmusra utalnak, és Tintorettót a barokk előfutárává teszik. Tanult B. Veronese és P. Bordone műhelyében, majd dolgozott Tiziano mellett is. Ez utóbbi hamar elbocsátotta őt műhelyéből. Tiziano és Tintoretto közti ellenszenv soha nem oldódott fel. Tintoretto kizárólag Velencének dolgozott.
Korai korszakában a firenzei manierizmus mestereit követte. Michelangelótól és a relief-szobrász Jacopo Sansovinótól elleste a kompozíciós szerkesztést és az alakábrázolást, melyet sikeresen alkalmazott egyéni kifejezésmódjában. E korszak legérettebb képe a velencei Accademián található Szent Márk csodája (1548). Fény-árnyék kontrasztjai, bravúros rövidülés-ábrázolása valamint belső izgalma a manierizmus egyik fő alkotásává teszik.
A sok megbízást csak úgy tudta teljesíteni, hogy másokat is alkalmazott egy-egy munkájánál. Ezek között volt lánya, Marietta, és fia, Domenico is. Az ötvenes hatvanas években egyre inkább erősödnek Tintoretto alkotásaiban a már említett manierista vonások: a merész átvágásos kompozíció, a színek erõsségének fokozása, a sötét- világos kontraszt, a léptékváltás. Ennek kimagasló példája a Zsuzsánna és a vének (Bécs, Kunthistorisches Museum) és a velencei Scuola Grande di San Marco részére festett Szent Márk holttestének elszállítása és Szent Márk megment egy szaracént (Velence, Accademia), valamint Szent Márk holttestének megtalálása (Milánó, Brera)
A nyolcvanas évektől műhelye segítségével nagyméretû képeket festett a Doge-palotába. Ide készült a világ egyik legnagyobb pannója a Paradicsom (17×22). Utolsó műveit a velencei San Giorgio Maggiore részére festette: Krisztus sírbatétele, Utolsó vacsora, Mannaszüret.
Forrás: Berze Nagy János Gimnázium (www.berze-nagy.sulinet.hu/)
