300 évvel ezelőtt, ezen a napon született a mo.-i szabadságharcok egyik legjelentősebbikét, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró megegyezés. A kuruc ezredek ápr. 30-án, a majtényi mezőn letették a fegyvert.
A Habsburg intézkedéseket széleskörű elégedetlenségi hullám követte. Az Újszerzeményi Bizottság miatt szűkül a nemesi alkotmány, a végvári katonák állástalanok maradnak, és növekednek a jobbágyterhek is. A pórnép 1697-ben felkelést indít hegyalján. Vezetői: Kis Albert, Tokaji Ferenc és Szalontai György. A felkelés szervezetlen, szinte azonnal leverik. Következtetés: kell egy rátermett vezető, itt merül fel II.Rákóczi Ferenc neve. Feleségül veszi Hessen hercegnőt, aki a francia királyi család rokona, ezáltal szembefordul a Habsburgokkal. 1697-ben Rákóczit felkérik, hogy legyen a felkelés vezetője, de ő nem fogadja el, Bécsbe menekül, de Ung vármegye főispánja, Bercsényi nagy hatást gyakorol rá. Felveszik a kapcsolatot a Napkirállyal, Rákóczi Habsburgellenessé válik. A Napkirályhoz intézett levelek Bécsen mennek keresztül, a levélfutár áruló, és minden egyes levelet megmutat az udvarnak, következésképpen 1701-ben letartóztatják Rákóczit, és Bécsújhelyre viszik, Bercsényi el tud menekülni. Lehmann Gottfried szökteti meg Rákóczit, minek utána ő Brezán várába menekül. 1701-től kitör a spanyol örökösödési háború a franciák és a Habsburgok között, meghal IV.Károly utolsó spanyol király. Franciaország oldalán áll Bajorország, és harcolnak a Habsburgok, Anglia és Hollandia ellen. Elkezdődik a néptoborzás erre a háborúra, akik magyar hadakat toboroznak: Kis Albert és Esze Tamás, akik valójában ismét egy szabadságharcon törik fejüket, hiszen a Habsburg hadak az örökösödési háborúval vannak elfoglalva. 1703-ban felkeresik Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére, aki az érveket hallván eleget tesz eme kérésnek. 1703. Május hatodikán kiadja a Brezádi kiáltványt, melyben hadba szólít minden „nemest és nemtelent”, tehát hadba szólít minden magyart. Híres zászlaján következő felirat volt olvasható: Cum Deo pro patria et liberate. Az első ütközetre 1703 júniusában kerül sor Dolhánál, ahol Károly Sándor megveri a kuruc sereget. Bercsényi csatlakozik ekkor 6 századnyi zsoldossal, amelyet francia pénzen tart fenn ill. szervez. – 1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet kapnak – Megtiltja, a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre adását – Hadiszabályzatot ad ki A felkelés oldalára áll Károly Sándor, Vak Bottyán, Bocskai László, Forgács Simon. Sikerül elfoglalni a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket, Erdélyt, és egészen Bécsig mennek, de Károly Sándor dunántúli hadjárata sikertelen. Felcsillan a remény, hogy a hadak egyesüljenek a bajor és a francia hadakkal, de sajnos 1704 augusztusában a szabadságharc katonai sorsa eldől, ugyanis a Habsburg hadak Höchstädtnél megverik a franciákat. A Napkirály továbbra is támogatja Rákóczit. Rádai Pál kiad egy kiáltványt, melynek címe: Recrudescunt Ezen mű híres mondata: „Ismét felszakadtanak az híres magyar nemzet sebei”. Ebben leírja a szabadságharc okait. Ez a ű egész Európához szól. Ő alapítja az első magyar újságot: Mercurius Hungaricus 1704-ben Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják. 1705-ben kerül sor a Szécsenyi országgyűlésre, melyen megszületik az ország új államformája. Rendi konföderáció. A minta Lengyelország, Rákóczit vezérlő-fejedelemmé választják, teljhatalma lesz a külügyekben, a hadügyekben és a pénzügyekben, továbbá – bár korlátozottan – beleszólhat vallási ügyekbe és a törvényhozásba is. Létrejön a szenátus, 24 tagú: 9 főnemes, 3 főpap és 12 köznemes. Elnöke Bercsényi. Létrejön a besztercebányai gazdasági tanács. A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor. Rákóczi rézpénzt veret (libertas), 2 millió darabot. A hadsereg maximális létszáma 70.000 fő, ez az utolsó másfél évre 30.000 főre esik vissza, magja a külföldi zsoldosok, kurucok és a végvári katonák, a tömeget pedig a parasztok adják. Fegyvernem: a hadak többsége lovasság, a gyalogság a talpasok, és kis számú idegen tüzérség. Károly Sándor 1705-ben kénytelen feladni a Dunántúlt, Erdély elvész, de a Habsburgok hadátcsoportosítása miatt Vak Bottyán mégis megszerzi a Dunántúlt, a két legnagyobb győzelem 1705-ben Szentgotthárdnál és 1706-ban Győrvárnál. 1706-ban visszafoglalják Erdélyt is, 1707 elejére az ország legnagyobb rész a kurucoké. 1707 – ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztása. Bercsényi híres mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk” A magyar trónt betöltetlennek nyilvánítják, jelezvén, hogy külföldi uralkodót várnak katonai segítséggel. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet kérik fel erre a posztra, aki visszautasítja. A francia király a trónfosztás ellenére nem köt szövetséget a kurucokkal. A szabadságharc anyagi háttere apad, a francia király sem támogatja már őket úgy. Az ónodi országgyűlés után minden jel arra mutatott, hogy a szabadságharc hanyatlik. Rákóczi rézpénze elértéktelenedik. Hatalmas probléma, hogy pestisjárvány üti fel a fejét. A nemesség a jobbágyokat visszarendeli a földekre, és a közteherviselés sem valósul meg. 1708-ban trencsénnél a kuruc hadak óriási vereséget szenvednek, egész ezredek szóródnak szét. Az 1708. évi sárospataki országgyűlés már késve hozott törvényt a jobbágykatonaság megtartására. Kimondták, hogy azok a jobbágyok, akik részt vesznek a harcban, örök szabadságot kapnak, és a hajdúvárosok mintájára felépített településekben lakhatnak. A hanyatlást nem lehetett megállítani. A kurucok visszavonultak a Tisza keleti felére. Rákóczinak egy reménye maradt: 1707-ben szövetséget köt nagy Péter cárral. Miközben a fejedelem Lengyelországba utazik, felhatalmazza Károly Sándort, hogy időhúzó tárgyalásokat folytasson a Habsburgokkal, csakhogy ő nem színleli a tárgyalást, I.Józseffel tárgyal, aki az örökösödési háború érdekében hajlandó megegyezni a magyar rendekkel. Pálffy Jánost nevezi ki a Rákóczi-féle hadsereg elpusztítására induló hadosztály élére. Pálffy nem törekszik a teljes megsemmisítésre, és az általa elfoglalt területeken visszaadja a birtokait a nemességnek. Rákóczi akarata ellenére Károly és Pálffy 1711 áprilisában aláírják a szatmári békét, erre egy nappal a kurucok a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A béke büntetlenséget ígér a felkelőknek, és helyreállítja a nemesi jogokat, és visszaadja a nemesek földbirtokait, ha azok császárhűségüket esküvel bizonyítják, biztosította a vallásszabadságot. Helyreállt a rend Magyarországon.
Józanodjunk ki! Nincs szabály a szerelemben, és még kevésbé van korhatár. Nyugdíjas korunkban is megtalálhatjuk a boldogságot! Egyik barátunk bejelenti, hogy újból megházasodik, 65. születésnapján? Vajon miért döbbennünk meg annyira az ilyesmitől? Pedig tudjuk, a szerelemnek nincs kora… Jogunk van élvezni az életet akkor is, ha már jóval túl vagyunk a delelőjén. Hagyjunk fel az olyan ósdi előítéletekkel, mint “ez már nem való a te korodban”, és harcra fel! Ahhoz, hogy meggyőzzük magunkat e tekintetben, elég, ha csak körülnézünk, és látjuk, hogy szép számmal találtak egymásra párok nyugdíjas korukban is. És különösen nem szabad magunkba zárkóznunk az élet egyéb területén sem!
Napjainkban, az élettartam meghosszabbodásával több idő áll előttünk a munkával töltött évek elmúltával, mint nagyanyáink korában. Idő ez arra, hogy kedvenc foglalatosságunknak szenteljük magunkat, netán szenvedélyünknek áldozzunk, utazzunk, baráti és szerelmi kapcsolatokat kössünk vagy randevúkra járjunk. Nem kérdéses tehát, hogy ne hagyjuk magunkat “elhervadni”. Ellenkezőleg: profitáljunk a felszabaduló időnkből, élettapasztalatunkból és szabadságunkból, hogy aktív életet éljünk a fiatalság elmúltával is.
A nyugdíjas kor, az özvegység, vagy csak egyszerűen az évek múlása egyesek számára egyet jelent a társadalmi élettől való kényszerű visszavonulással, elkerülhetetlen tétlenséggel, és minden olyan tevékenység befejeződésével, amit eddig végzett. Meglehetősen gyakran mindez együtt jár a teljes magányossággal. Hogyan lehet kikerülni ebből az elszigeteltségből? Nem árt néhány jó tanácsot megfogadni, hogy ne zárkózzunk el a világ elől.
Az energia és a dinamizmus megőrzéséhez tanácsos mindig valami újat tanulni és találkozni barátokkal, ismerősökkel. Mindenfelé vannak például nyugdíjas klubok, kulturális központok, melyek lehetővé teszik az idősek számára, hogy kimozduljanak otthonról, ne éljenek elszigeteltségben, és a kulturális programok mellett beszélgetésbe elegyedjenek másokkal, kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák örömüket-bánatukat. A klubokban lehet kártyázni, sakkozni, az idős korúak igényeire szabott sporttevékenységet folytatni, és utazásokon részt venni – mindenütt jó alkalom kínálkozik a magány elűzésére. Nagyon ajánlott különböző tanfolyamokra beiratkozni, szakkörökbe járni (nyelvi kurzus, kézimunka- vagy irodalmi szakkör), ami a tanulás esetleg rég elfeledett örömét hozza.
