Tennyson: Idegen versek ( The days that are no more )

 

 

 

 

 

 

 

 

Lord Tennyson szobra a Cambridge-i Szentháromság Főiskola kápolnájában.

 

The Princess. IV.

Köny, léha köny, nem értem, mit jelent
köny egy nem földi bánat mélyiből
kel a szivemben és gyül a szemembe
ha nézek boldog őszi réteket,
rátok gondolva, elmulott napok.

Frissek, miként az első fénysugár
megtérő kedvesinknek árbocán
bússak, miként a végső, mely ragyog
a láthatárba vélük elveszőn,
oly bússak, frissek, elmúlott napok.

Ah búsak, s messze, mint nyárhajnalon
a félig ébredt gerle éneke
haló fülekben, míg haló szemekben
az ablak négyszögű tüztábla lesz,
oly bússak, s messze, elmulott napok.

Drágák, mint emlék-csókok sír ölén
égők, mint képzelt csókok ajkakon
melyek máséi, mélyek mint a vágy
mélyek, mint szüz vágy, s szánattal vadak
Élet Halála, elmulott napok.

Babits Mihály

Forrás: Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 20. szám · / · Idegen versek

Zsigmondy Richárd emlékére

Bécsben, ezen a napon megszületett Zsigmondy Richárd, magyar származású Nobel-díjas kémikus.

Richard Adolf Zsigmondy (Ausztria, Bécs 1865, április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23.) magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja.

Saját magát osztráknak vallotta, bár származása szerint magyar volt.

Édesapja dr. Adolf Zsigmondy Bécsbe települt magyar fogorvos volt, sok sebészeti műszer feltalálója, aki gyerekeit a természettudományokkal is megismertette.

Édesanyja Irma von Szakmary (Szakmáry Irma) költőnő, a gyerekeit a természet és a művészet szeretetére nevelte.

Nagybátyja, Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az MTA tagja.

Bátyja, Zsigmondy Emil híres hegymászó.

Felesége Laura Lujza Müller (1903-ban házasodott össze vele), a jénai Wilhelm Müller professzor lánya; két lánya született: Annemarie és Käthe.

Már korán a fizika és kémia iránt érdeklődött, Stoeckhardt „A kémia iskolája” című könyvét tanulmányozta, és otthon, a saját maga által berendezett kis laboratóriumában kísérleteket folytatott a könyv alapján. Szintén érdekelték Roscoe-Schorlemmer és Berzelius könyvei.

Egyetemi tanulmányait E. Ludwig professzornál végezte a bécsi Orvosi Egyetemen, majd szintén Bécsben a Műszaki Főiskolán (Technische Hochshule) folytatta. 1887-ben Münchenbe ment, és organikus kémiát tanult W. von Miller professzornál.

1890-ben szerezte meg doktori címét (doktori disszertációjának címe: Beiträge zur Synthese von Indenderivaten, München). Ezután a fizikus Kundt professzor analitikusa lett Berlinben. Itt kezdte meg a kolloid fémszolok, ezen belül is a kolloid aranyszol kutatását.

1893-ban Grazban a Műszaki Főiskola magántanára lett. Ez alatt az időszak alatt kutatást folytatott a rubinüveggel.

1897 és 1907 között a jénai egyetem magántanára, és a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt.

1897-ben folytatta kutatásai a kolloid aranyszol területén. Megállapította, hogy az aranyszol színe a diszperzitásfoktól függ. Eljárásokat dolgozott ki, a Cassius bíbor néven ismertté vált jelenséget is megmagyarázta. Kutatásait a világhírű jénai gyárban is tudományos munkatársként végezhette, hiszen megállapítása az üveg és porcelángyártásban is hasznosítható volt.

1900-tól Jénában, magánlaboratóriumában folytatta kutatásait.

1903-ban szerkesztette meg az ultramikroszkópot H. Siedentopffal, aki a Zeiss gyár fizikusa volt. A műszer működése a Tyndall-jelenségen alapult. Ekkor tudta bizonyítani, hogy a kolloid oldatok heterogén rendszerek, és a kolloid rendszerek átmenetet képeznek a szuszpenziók és az oldatok között.

1908-tól a göttingeni egyetem kémiatanára. (Szervetlen Kémiai Intézetének tanára )

1913-ban műszerét tökéletesítette (résultramikroszkóp), meghatározta a részecskék térfogategységre eső számát. Kutatásokat folytatott a diszperz rendszerek állandóságával kapcsolatban, vizsgálta a micellák kémiai összetételét. Tanulmányozta a géleket, a védőkolloidokat. (ennek során bevezette az aranyszám fogalmát, mely a védőhatás mértékének meghatározására szolgált)

Feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani.

1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”. (a Magyar Természettudományi Közlöny nem adott hírt erről az eseményről) A Nobel-díjjal járó összeget a göttingeni egyetem fejlesztésére fordította.

Kutatásait ez után publikálta könyv alakban is, melyben veje segített.

1929 februárjában nyugdíjba vonult, majd néhány hónappal később meghalt.

A Holdon található Zsigmondy krátert róla nevezték el.

Forrás: Magyar vagyok.com

Gasztronómiai útitérkép – Michelin-csillagok

Száz éve annak, hogy egy testvérpár kiadta azon úti térképét, mely az általuk legjobbnak gondolt éttermeket és hoteleket jelölte. Mára a „Vörös Kalauznak” is becézett Michelin könyvsorozat a világ legjobb vendéglátóhelyeit jelöli. A Michelin-csillagokért folyó küzdelem nem meglepő, hiszen az évente megjelenő útikönyv már 700 millió példányban kelt el világszerte.

Az autógumitól az éttermekig

Bizonyára sokan felteszik magukba azt a kérdést, hogy a francia Michelin autógumi vállalatnak mi köze lehet a világ legjobb éttermeihez és a szállodáihoz. Kérem szépen, nagyon is sok. Ugyanis az 1800-as évek végén, Edouard Michelin és testvére André feltalálta a cserélhető gumiabroncsokat. Ennek apropójaként kiadtak egy olyan térképet, mely Franciaország legjobb éttermeit és szállodáit jelölte, abban a reményben, hogy a francia autótulajdonosok majd több száz kilométereket megtéve gyorsabban koptatják gumiabroncsaikat. A kulináris térkép először Párizst és környező városait vette számításba. 1904-től már nemzetközi útikalauzokat is kiadtak, hamarosan Svájc, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, az Egyesült Királyság és még számos más ország is külön kötetet kapott. Maga a vörös borítású, éttermeket és hoteleket összegző könyvek, 1919-ben láttak először napvilágot. A modern technikáknak köszönhetően mára a Michelin cég leányvállalata a ViaMichelin digitális formában is hozzáférhetővé tette az olvasók és az érdeklődők számára a térképet és azok ajánlásait. 2007-től New York és San Francisco éttermei és szállodái is külön kiadványt kaptak, mostanra a Távol-Kelet nagyvárosai is szerepelnek a kötetekben. A kalauzban értékelt és Michelin-csillaggal jelölt vendéglátóhelyek olyan nemzetközi gasztronómiai elismerést kapnak, melyet a világ minden pontján elismerik, így nem csoda, hogy igazi versenyhelyzet fémjelzi az elismerést.

Csillagszórás – hogyan és kik kaphatnak

A Vörös Könyv hitelességét és elismertségét azoknak a névtelen kritikusainak köszönheti, akik naphosszat járják a világot, és identitásukat félretéve kóstolják, illetve a szállodák tekintetében kipróbálják a vendéglátóhelyek minőségét. A kulcsszó itt a minőség. A kritikusok évente 250 éttermet látogatnak meg, szigorú titoktartásban. Az évente megjelenő kalauz egy szimbólumrendszert alkalmaz, melynek segítségével rangsorolja a hotelek és az éttermek komfortosságát és árkategóriáját. A könyvbe bekerült éttermek tehát csillagokat kapnak. Az értékelésnél csak az számít, ami a tányéron van, vagyis a fogásokat jutalmazzák, függetlenül attól, hogy milyen az étterem hangulata, milyen konyhát képvisel, milyen a szolgáltatás, esetleg a teríték. A csillagok szigorúan az ételek minőségét és ízvilágát tükrözik.  Az éttermeket öt szempont alapján ítélik meg: az ételek, az alapanyagok minősége, a fogás ízharmóniája, a konyha eredetisége, hitelessége, az ár-érték arány és a látogatottság aránya. A Michelin kalauzok a turistáknak szólnak, vagyis: az egy csillaggal jelölt étterem kellemes kitérőt ígér, mert kiváló fogásokkal büszkélkedhet, a két csillaggal jutalmazottak megérnek egy hosszabb kitérőt az utazás során, hiszen a kitűnő ételek mellett első osztályú borválaszték várja az odalátogatókat. A három csillag azt sugallja, hogy egy hosszabb utazást is megér maga az a vendéglő, mely ezt a kitűntetést kapta, a rendkívüli konyha, és a feledhetetlen ízkavalkád mindenért kárpótol. A csillagok megléte sajnos nem örökre szól, hiába kapta meg egy étterem a megérdemelt kitűntetést, a ragyogó emblémát a következő évben elvehetik tőle. A kritikusok visszajárnak, és újra és újra ellenőrzik a díjazott vendéglátóegységeket, így egy-egy csillag elvétele, vagy odaadása romba döntheti, avagy az egekig emelheti a szakácsokat, és az éttermeket.  Vannak olyan séfek, akik legendának számítanak, mint például a „Monsieur hatcsillag” becenéven ismert Alain Ducasse, akinek sikerült mindkét éttermével (Plaza Athénée, Louis XV Restaurant) elnyernie a három-három csillagot. Sajnos a csillagok szinte már-már irreális versenyhelyzetet idéznek elő. 2003-ban állítólag egy francia séf, Bernard Loiseau azért lett öngyilkos, mert az a hír járta, hogy elveszít egy csillagot a három közül.

Magyar csillag

Magyarország idén először büszkélkedhet a fénylő csillaggal. A Ráday utcában található Costes étterem a második olyan közép-európai vendéglátóhely, amelyet megjutalmazott a Michelin Guide sorozat. Az elsőt a prágai Allegro étterem kapta. A magyar étterem tulajdonosa, Gerendai Károly szerint a Michelin szakértői már többször tesztelték a jobbnál jobb fogásokat, de nem bízott a sikerben. „Az első csillag nemcsak az étteremnek, a séfnek is szól, ez az ő sikere” – nyilatkozta Gerendai.

2010-ben 55 európai étterem kapott Michelin-csillagot, így jelenleg 271 ilyen hely van Európában. Az évente kiadott kalauz a világhálón is nyomon követhető. A Vörös Könyv igen hasznosnak és hitelesnek bizonyul az utazók számára, így ha éppen világot látunk, – egy zsebkönyvnél alig nagyobb – a gasztronómiai „útitérképet” semmi esetre se felejtsük otthon, mert nagy hasznát vehetjük, általa bizonyosan olyan éttermekbe és szállodákba juthatunk el, amelyeket profi kritikusok kóstoltak végig és próbáltak ki előttünk, így nem lőhetünk bakot.

Jó utat, és jó étvágyat!

Forrás: KépesÚjság.com

Öt kihagyhatatlan könyv, amit olvass el tavasszal!

A tavasz a legjobb időpont arra, hogy megvalósítsd régóta dédelgetett álmodat, és megváltoztasd káros szokásoktól sem mentes életmódodat! Ehhez neves szakemberektől kaphatsz tanácsokat.

Rüdiger Dahlke: A böjtölés nagykönyve

Manapság egyre többen vállalkoznak rövidebb-hosszabb böjtkúrákra, és még sokkal többeket érdekelne a téma, csak úgy érzik, nem kapnak választ a kérdéseikre. Nekik szól a neves német orvos és természetgyógyász könyve.

Dahlke könyvében a böjtölés egész útján elkíséri az olvasót: a felkészüléstől kezdve a böjt krízisein át egészen a megtöréséig és a táplálkozás hosszú távú átalakításáig. Választ kaphatsz olyan gyakorlati kérdésekre, hogy kinek ajánlott a böjt, milyen betegségeken segíthet, illetve hogy hol és mikor kezdj bele böjtkúrába. A könyv részletesen bemutatja a testben lezajló folyamatokat, valamint a lehetséges panaszokat és kockázatokat, ezenkívül segít félelmeid legyőzésében és erősíti a kitartásodat. (Édesvíz Kiadó)

Thich Nhat Hanh – dr. Lilian Cheung: Zamat – Tudatos étkezés, tudatos élet

Te is azok közé tartozol, akik tudják, hogy a fogyáshoz kevesebbet kellene enniük és többet mozogniuk, valamiért mégis mindig megakadnak? Akkor ismerős a tapasztalat: jó szándékkal kezdünk bele a különböző fogyókúrás programokba, de nem tudjuk őket betartani, és csak őrlődünk a szégyen és a bűntudat körforgásában.

A Zamat szerzői, a világszerte elismert zenmester, Thich Nhat Hanh és a Harvard Egyetem táplálkozási szakértője, dr. Lilian Cheung megmutatják, hogyan vess véget egyszer és mindenkorra a súlyoddal folytatott küzdelemnek. Gyakorlati tanácsaikkal segítenek szokásaid gyökereinek feltárásában, és elvezetnek cselekedeteid átformálásához. Ha elsajátítod a jelenben élés művészetét, a tudatosságot, akkor képes leszel rá, hogy megváltoztasd a viselkedésedet. A Zamat így nem csupán az áhított egészséges testsúly és jó közérzet elérésében segít, hanem az élet minden pillanatban elérhető gazdagságát is felszínre hozza. (Jaffa Kiadó)

Dr. Dean Ornish: Spektrum – személyre szabott egészségprogram

A 20. század kemény üzenete így hangzott: sorsunkat génjeink határozzák meg! A 21. század új kihívása a genetika újraértelmezése. Génjeink a lehetőségeket, nem pedig a megváltoztathatatlan jövőt jelentik. Sorsunkat, életünket, egészségünk alakulását környezetünk, hangulatunk meghatározó módon befolyásolja.

A Spektrum és az ennek alapján összeállított Quintess Healthy Living Program olyan tudományosan igazolt egészségprogram, amely személyre szólón segít az életmódváltás gyakorlati megvalósításában. Mindezek mellett még csábító is, mert szakítva a régi módszerekkel nem a lemondásra és az áldozatvállalásra, hanem az élvezetekre és az örömökre épít. Az életmódváltás ugyanis csak akkor tartós és eredményes, ha nem áldozat, hanem öröm. Nem véletlen, hogy dr. Ornish világszerte elismert életmódprogramja már sokak számára jelentett sorsdöntő fordulatot. Például dr. Ornish volt Bill Clinton egykori amerikai elnök orvos-konzultánsa éveken keresztül. (HVG Könyvek – Quintess)

Jules McAllister: Több ezer szó, több ezer ölelés

A cím azt a titkot árulja el, mi kell ahhoz, hogy egy depressziós beteg meggyógyuljon. Mert bármilyen hihetetlen is, ez a betegség olyanokat is utolérhet, akikről azt hinnénk, mindig az élet napos oldalán járnak. Mint a szerző, aki a saját depressziójának és gyógyulásának történetét írta meg: a sikeres pályát befutó fiatalember váratlanul elveszíti addig biztosnak hitt igazgatói székét és harmincfős részlegének minden munkatársát, ráadásul a barátnője is ekkor dönt úgy, hogy a továbbiakban nem kér a kapcsolatukból. Mindössze harmincéves, összeroppan, és megadja magát a depresszió álruhás, fekete szörnyének.

Vajon hogyan küzd meg vele, hogyan ismeri fel saját negatív szerepét a betegség kialakulásában és fenntartásában, hogyan próbál segítséget szerezni, milyen forrásokat talál, miféle praktikus lelki gyakorlatok révén éri el a várva várt, sikeres kilábalást, és végül mi mindennel gazdagodva tér vissza a normális kerékvágásba? (Jaffa Kiadó)

Kurt Tepperwein: Nagy egészségkönyv testnek és léleknek

Kurt Tepperwein közismert német természetgyógyász és terapeuta évtizedek alatt összegyűjtött tudását tartalmazza ez a könyv. Minden hónaphoz tartozik egy téma, ezen belül pedig minden egyes naphoz egy impulzus és feladat, amelyet ha elvégzel, a legjobb úton jársz majd ahhoz, hogy aktiváld saját energiáidat, megelőzd a betegségeket, fitt maradj, és kiválóan érezd magad. A Nagy egészségkönyvnek köszönhetően te is lehetőséget kapsz arra, hogy „könyvbarátod” vezetésével napról napra érzékeld, mi játszódik le a testedben, egészségesen táplálkozz, és a lehető legjobbat add a szervezetednek, amit csak lehetséges: szeretetteljes és tudatos figyelmet. (Édesvíz Kiadó)

Forrás: ötvenentúl.hu

FENYŐ LÁSZLÓ: MÁRCIUSI ÁLOM

Álmosító, bolond idő,
vaj tél ez még vagy már tavasz,
ez a badar kétféleség:
a szellő langy, az út havas…
Mostanában mindig aludnék
s miért is ne? A test okos,
mi elől vinne menekülni?
mi rossz az, melyből eloroz?

Alunni, egyre csak alunni,
új világ készül odakünn,
alunni, egyre csak alunni,
hogy ne lázadj, lázadni bűn.
Merülj el álmok méh-ködébe,
legyen túlvilág, feledés
a párna… s hadd szökjön ki könnyed:
e madárszárnyú remegés…

Látom, egy csukaszürke zubbony
fojtja az égboltozatot,
Nappal is hűvös szuronyokként
böknek át rajt a csillagok;
míg lenn, kezedből kenyered
kiveri a revolveragy -
látok sápadtan cihelődő
szürkületi vándorokat…

Mint kit Szibériában hajdanán
vessző futásra ítéltek, a rab,
kezében egy könyvet szorongatott,
vesszői közt úgy lépdelt, nem szaladt,
egy nyitott könyvet, egybeforrva véle,
szeme, lelke a betűkbe veszett,
egy nyitott könyv csapzott le a mellére,
midőn a vesszők közt összeesett:

egy láz vagy egy jelszó nevében
jönnek az új könyvégetők,
emelt fővel – révetegen bár -
haladj el máglyáik előtt:
te a nyelvnek, az anyanyelvnek
maradtál tikkadt mívese,
a haza hű fia, de nem
a hatalom hűbérese…

Alunni, egyre csak alunni,
átaludni pár századot,
nem köt az álom, hanem oldoz:
ott lehetünk csak szabadok.
Álom, te néma tüntetés,
légy hallgatag, hű fegyverem
a valóság, a nappal ellen
védj meg… zsongíts… maradj velem.

Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 5. szám

Húshagyó kedd

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 9-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Hamvazószerda abból az ősi hagyományból eredeztethető, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emléke a mai napig megjelenik a szertartásban: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapok az Egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház ma már enyhébb böjtöt ír elő, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A bűnbánat jeleként a nagyböjt egész folyamán elmarad a szentmisében az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése, a templomot pedig ez időszakban nem díszíti virág. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát emeli ki, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.

Forrás: Katolikus.hu

Lányi Sarolta: A szép fiúról

Most, miként komor, messzi csillag…
keleti mesék istenfia,
sötétszemöldű hindu herceg,
ezeregyéjből drága dalia.
Növése gyöngéd, lépte hiúzé,
haja fekete, busa erdő,
csupa csóktalan bánat az ajka…
…idegen ez az élet rajta:
az únt kalap, a megszokott mez,
a bágyadt budapesti lét…
lassan leromlik és kopott lesz,
mint pincevirág, veszti szinét…

Talpig aranyban fényleni ha látnám
keleti, bűvös baldakin alatt,
ezer szüzekkel én is őt imádnám…
szeretni? nem. Őt nem szabad.

Most szőkén pompáz, szőke nagy ember…
hajlós sudárfa, délceg, víg fiú,
teste az épség eleven szobra
s e testre alig egy kicsit hiú,
ha jön a tavasz és jön a tennisz,
bronz nyaka táján kihajtja ingét…
Üde kék szeme jókedvvel tele
s csak egyfélekép tud nézni vele.
Szép, szőke fejét igába hajtja
csúnya kisasszony keze alatt,
haja aranyját aranyért adja
s ha csókol is, szíve hideg marad.

Semmit se bán ő, senkit se gyászol,
sohasem sírt még halkan, este,
mindig mosolygó, szép és bátor, -
szeretni? nem lehet ezt se.

Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 11. szám

Illusztráció:

Illusztráció: Lányi Sarolta és Czóbel Béla