Három tünet, amely prosztatrákot jelezhet

Európában a férfiak között az egyik leggyakrabban észlelt rákos megbetegedés a prosztatarák. Időben történő felismerése életmentő!

A prosztatarák a férfiak daganat okozta halálozási statisztikájában – országtól függően – a második vagy harmadik helyen szerepel. A legveszélyeztetettebbek az 50 év feletti férfiak, de a prosztata gyulladásos megbetegedése bármely életkorban előfordulhat. Erre, valamint a szűrés fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet a Debreceni Egyetem azzal, hogy rendszeresen tájékoztatja a lakosságot.

Mi a prosztatarák?

A prosztata leggyakoribb betegségei, a gyulladás, a jóindulatú daganat és a rák, népbetegségnek számítanak a férfi lakosság körében: a prosztatarák hazánkban – ahogy a fejlett társadalmakban – vezető helyet foglal el a férfiak daganat okozta halálozásában. A férfiakban megtalálható, szelídgesztenyényi, mirigyes szerv daganatos megbetegedésének kialakulásában több tényező játszik szerepet, melyek közül kiemelkedő az androgén, vagyis a férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok hatása.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Az időben történő észlelést nehezíti, hogy a prosztatarák a korai stádiumban gyakran tünetmentes, vagy a jelentkező tünetek megegyeznek a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteivel. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a korai stádiumú prosztatarák műtéttel teljesen meggyógyítható, ezért a rendszeres szűrés a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze. – A szűrés két fontos alkotóeleme, a prosztata kitapintása és az úgynevezett prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározása, együttesen biztosítja a megfelelő diagnózis kialakítását. Sokszor a prosztatarák már ujjal tapintható, máskor azonban a PSA szint emelkedése hívja fel a betegségre a figyelmet. Nehezíti azonban a diagnózist, hogy a PSA szint emelkedett lehet nagy prosztata vagy gyulladás esetén is – hívja fel a figyelmet Dr. Flaskó Tibor, egyetemi docens, a DE OEC Urológiai Klinikájának igazgatója a rendszeres szűrés fontosságára.

A prosztatarák tünetei:

• A prosztata megnövekedése, melyet urológiai vizsgálat nélkül a vizelési szokások jelentős megváltozásában lehet felfedezni: gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, vizeletrekedés.
• Ha a daganat érinti a húgycsövet vagy a húgyhólyagot, mind a vizelet, mind pedig az ondó lehet véres.
• Ha a daganat a környezetére is kiterjed, okozhat keresztcsonttájékon, deréktájékon tompa fájdalmat.

Hogyan előzheted meg?

Ma már bizonyított, hogy a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés nagyban hozzájárulhat a prosztatarák kialakulásához. Mindhárom probléma elkerülhető a rendszeres és helyes táplálkozással, az aktív életmóddal és a testmozgással. Étrended legyen zsírban és vörös húsban szegény, viszont zöldségekben és gyümölcsökben gazdag. A zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonafélék egyébként is hatékony ellenszerei a daganatos betegségeknek, hiszen megkötik a szervezetben található káros szabad gyököket.
Ha naponta félórát mozogsz, a teljes izomzatodat és a testsúlyodat is karban tartod. A félórás mozgás pedig nem feltétlenül jelenti, hogy intenzíven sportolsz, hiszen korodnak és fizikai kondíciódnak megfelelően kell az aktivitást is megválasztanod. Így már azzal is sokat teszel egészségedért, ha sétálsz, kertészkedsz vagy esetleg táncolsz.

Forrás: Ötvenentúl.hu – Élvezd a korodat!

Sintoizmus

A “sinto” szó a japánok eredetileg névtelen, őshonos nemzeti vallását jelöli. A sinto (“sin”=”istenek”, “tó”=”út” ) szavak tulajdonképpen ezen ősvallás megkülönböztetésére szolgált a később – az i.sz. 6. században – megjelenő és elterjedő buddhizmussal szemben, amit Japánban bucu-dónak, “Buddha ösvényének” neveztek el. A sinto eredeti japán elnevezése: Kami no micsi, “a kamik, szellemek, istenek útja”. A szinte kizárólag Japánban elterjedt vallás, melynek fő centrumai Iszében és Izumóban találhatók, ma kb. 3 millió követőt számlál, azaz a japán lakosság 3%-a követi. Sok japán kettős, buddhizmushoz és sintoizmushoz való párhuzamos kötődése folytán a sintoisták számát gyakran sokkal nagyobb számokban határozzák meg.
A sinto egészen i.sz. 552-ig államvallás volt, az ezután következő hatalmi periódusokban hol ismét egyeduralkodó, hol pedig a buddhizmussal szervesen összefonódva létezett tovább. A sintoizmusban kulcsfontosságú szerepe volt (van) a császárnak (mikádó, tenno), akinek származását i.e. 660 óta kötik az istenek világához (“tennó”=”égi uralkodó”). A Meidzsi-korszakban (1867-1912) a sinto vallást egy állami rendelettel két részre osztották. Az “állami-sinto” alatt a tennó és ősei előtti állami, polgári keretek között zajló megemlékezéseket értették, míg a “szekta-sinto”-n magát a szentélyekhez kötődő egyéni vallásgyakorlást ismerték el. A II. világháború után Hirohito császár 1946. január 1-jén hivatalosan visszavonta, hogy ő lenne az élő “kami” és hogy a néppel való kapcsolata mitológiai gyökerekre lenne visszavezethető.
Ma a sintoizmusnak két irányzata ismert. A “szentély-sinto” alatt az országszerte mintegy 80.000 szentélyben több mint 20.000 pap és papnő által kultivált és a hívek milliói által végzett vallás gyakorlását értik. A sintoisták mintegy 20%-át kitevő “szekta-sinto” alatt a mára igencsak önállósodott, több száz kisebb-nagyobb vallási közösséget értik.

A sintoizmus alaptanítása

A sintoizmus megértésében a “kami” szó kulcsfogalom, melynek jelentése leginkább mint “felsőbb lény”, “magasabbrendű lény” közelítő fogalmakkal adható leginkább vissza. Kami-jelleggel rendelkezik minden, ami vallásilag tiszteletre méltó: az ég és a föld istenségei, a szellemek, az állatok, a növények, a hegyek, a tavak, tehát minden, ami valamiképpen rendkívüli. A tennó, a császár maga is kaminak minősül (arami-kami: látható isten). A japánok, a kami-lények nagy száma miatt 8 millió kamit fogadnak el (jao-jorozu-no-kami) és az országot gyakran “sinkokunak”, a kamik országának is nevezik.
A kamik között különleges jelentőségű személyek, istenségek is találhatók, melyeknek gyakran külön szentélyeket is emelnek. Ilyen Amateraszu (az égen világító) vagy Inari a rizsisten, akinek szimbolikus követe a róka, aki jelenlétével oltalmazza a rizsföldeket. Kami-Musubi a születések és keletkezések istene, Kondzsin vagy Kane-no-kami maga a fémisten, aki az emberekre szenvedést és halált zúdít. Az esőisten Taka-Okami, a hegyekben lakik és sárkány formájú. Az egykori békés Ojin császárt (270-312) mint Hacsiman hadistent tisztelik. Helyi védőistenségei egyaránt vannak falvaknak, városoknak és igazgatási körzeteknek is. Ezek szentélyeihez viszik az újszülött fiúkat 31, a lányokat 33 nappal a születésük után, hogy ott nevet kapjanak és az istenség életre szóló védelmét megkapják. Minden sinto család otthonában található egy kami-daná, egyfajta oltár, melyen általában több “mija” azaz kisebb ereklye található. Itt a család tagjai ételt és cseresznyefa ágakat (“szakaki” vagy “szakiki”) mutatnak be felajánlásképpen a ház őrző kamijának.
A sintoizmus legfontosabb forrásművei a Kodzsiki és a Nihongi. A Gemmjo-tennó császárnő (708-714) által megbízott tudós, Óno-Jaszumaru gyűjti össze Japán régi hagyományait és adja ki 712-ben a Kodzsikit, “A régi idők krónikája” címmel. A mű az ország történetét az istenek korszakától Szuikó császárnő haláláig (i.sz. 628-ig) beszéli el. Nem sokkal később, Toneri herceg (676-735) tárja a nyilvánosság elé az általa és több tudós által írt Nihongit (Japán évkönyvei), mely szintén mitologikus elemekkel átszőtt történeti jellegű mű. A számos további fontos mű közül a 927-ben megjelent Engisiki című szertartáskönyv érdemel még külön említést.

Forrás: Vallásfórum.hu

Száraz György író emlékére

E napon halt meg Száraz György író (1987)

Száraz György (Bp., 1930. nov. 3. – Bp., 1987. dec. 29.): író, publicista, József Attila-díjas (1978), Kossuth-díjas (1985).

Középisk.-i tanulmányai után tisztviselő. 1952 telén, katonaidejének leszolgálása után titóista szervezkedés vádjával börtönbe került. Kiszabadulása után 1954-től a közművelődésben dolgozott. 1961 és 1964 között a főv.-i XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban művészeti vezető, majd igazgató. 1964-től író újságíró. 1977-ben az Élet és Irod. publicisztikai rovatvezetője, 1979-ben a lap főmunkatársa lett, eközben 1978 és 1980 között a kecskeméti Katona József Színház dramaturgja, 1983-tól haláláig a Kortárs c. folyóirat főszerkesztője volt. Itt jelent meg gyermekkoráról visszaemlékezése (Emlékleltár, 1979. 11. sz.). 1984-ben a Főv. Tanács művelődési díját kapta meg. – F. m. Egy előítélet nyomában (esszé, Bp., 1976); A Rókus-templom harangjai (színművek, tévéjátékok, Bp., 1979); Egy furcsa könyvről (esszé, Bp., 1983); Császárlátogatás (színművek, tévéjátékok, Bp., 1984); A tábornok (dok. r., Bp., 1984); Történelem jelenidőben (tanulmányok, Bp., 1984); A kém meg a vadkan (eszszé, Bp., 1985); Erdély múltjáról jelenidőben (esszék, tanulmányok, Szalay György előszavával, Bp., 1988).– Irod. Pilinszky János: Egy lírikus naplójából (Élet és Irod., 1977. 15. sz.); Nádor Tamás: Sz. Gy. (Interjúportré. Párbeszéd művészekkel, Bp., 1984); E. Fehér Pál: A tábornoktól Erdély történetéig (interjú, Népszabadság, 1985. aug. 10.); Lendvai L. Ferenc: Történelem jelenidőben (Jelenkor, 1986. 3. sz.); Ézsiás Erzsébet: Sz. Gy. (Mai magyar dráma, Bp., 1986); Orosz István: Az „akaratlan bűnösök” elfogulatlan apológiája… (Irodalmi Újság, 1986. 3. sz.); Sükösd Mihály: Kísértetek ellen. Sz. Gy. könyve ürügyén(Seregszemle, Bp., 1986); Bodor Pál: Elhunyt Sz. Gy. (Magy. Nemzet, 1987. dec. 30.); Lukácsy András: A tények tábornoka. Sz. Gy. (Kritika, 1988. 3. sz.); Búcsú Sz. Gy.-től: Cseres Tibor, Vajda György, Fodor András, Thiery Árpád, Páskándi Géza, Orbán Ottó írásai (Kortárs, 1988. 3. sz.); Gyurkó László: A tábornok elköszönt (Új Tükör, 1988. 2. sz.); Zappe László: Munkatársunk Sz. Gy. (Népszabadság, 1988. dec. 24.). – Szi. Marschall László: Birtokosa régi tudásnak. Sz. Gy. emlékére (vers, Életünk, 1988. 2. sz.); Zalán Tibor: Szemgödrünkben kihűlt ezüst. Sz. Gy. is elment (vers, Kortárs, 1988. 3. sz.).

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon